Nagyon sok szeretettel köszöntöm a mese- és mondamondó gyerekeket, szülőket, pedagógusokat és minden kedves érdeklődőt, aki hozzánk ellátogatott akár a szomszédos településekről, akár Hajdúdorogról! 2009.: Kazinczy Emlékév; a Tehetség Éve; a Csillagászat Nemzetközi Éve és Haydn Emlékév is. Ebben az évben minden rendezvényünk a Kazinczy Emlékévhez kapcsolódik. A magyar nyelvről Jakob Grimm meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is volt, mondta: „a magyar nyelv logikus és tökéletesen felülmúl minden más nyelvet” Mai rendezvényünk címe: „Magyar népmesékkel a nyelvünkért”. Ezzel a mese- és mondamondó versennyel tisztelgünk Kazinczy Ferenc nyelvújítónk és Benedek Elek mesemondónk előtt. Benedek Elek 150 éve születetett Kisbaconban 1859. szeptember 30-án. Édesapja Benedek Huszár János, édesanyja Benedek Marczella. Gazdálkodó székely katonacsaládból származik, ősei a lófő, illetve gyalogkatona rendhez tartoztak. Elemi tanulmányait a kisbaconi falusi iskolában kezdi. Alig nyolc évesen íratják be a székelyudvarhelyi református kollégiumba. Az Udvarhelyen töltött diákévek mély nyomot hagynak az íróban. A gimnázium nyolc osztályának elvégzése után ugyanott érettségizik. 1877 és 1881 között a budapesti egyetem bölcsészkarán tanul magyar–német szakon. Egyetemi évei alatt versei jelennek meg az Üstökösben. Ballada- és népmese-gyűjtését megmutatja Gyulai Pálnak, aki felolvas belőlük a Kisfaludy Társaságban. Népköltészeti gyűjtésének anyaga, Kriza János, Orbán Balázs és Sebesi Jób gyűjtésével együtt a Magyar Népköltési Gyűjtemény harmadik részeként megjelenő Székelyföldi Gyűjtés című kötetben lát napvilágot 1882-ben. 1881-től a Budapesti Hírlap munkatársává válik. 1884-ben megnősül, Fischer Máriát veszi feleségül. 1885-ben adják ki első számottevő könyvét, a Székely Tündérországot. A következő évtől az Ország Világ szépirodalmi lap szerkesztője. Munkatársai többek között Ambrus Zoltán, Bródy Sándor, Vajda János. 1887-ben veszi kezdetét viszonylag rövid ideig tartó politikai karrierje:. Első képviselőházi beszédében a magyar gyermekirodalom és könyvkiadás terén uralkodó áldatlan állapotok ellen emel szót. 1889-ben gyereklapot indít Pósa Lajossal, Az Én Újságom címmel, amely mérföldkőnek számít a magyar ifjúsági lapok történetében, és meghatározza a következő évtizedek idevágó törekvéseit. 1894-ben újabb folyóiratot indít: a Nemzeti Iskolát tíz éven át szerkeszti, a magyar közoktatás ügyének jelentős fórumává alakítja. Sorrendben a következő általa indított lap, a Magyar Kritika. Majd megjelenik a Magyar mese és mondavilág öt kötete. 1909-től ismét gyerekeknek szóló lapot, a Jó Pajtást szerkeszti utána főszerkesztője lesz a lapnak, később a Cimbora kedvéért lemond a Jó Pajtásról. 1921-ben Benedek Elek végleg hazatér szülőfalujába. Életének utolsó éveit teljes egészében a Cimborának szenteli. Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés éri. Utolsó leírt mondata, amelynél kiesett kezéből a toll, szállóigévé vált: „Fő, hogy dolgozzanak”. Ezután a rövid emlékezés után, sok szeretettel és tisztelettel köszöntöm a zsűri tagjait is, Gurbán Istvánnét, a Szent Bazil Oktatási Központ Óvodájának vezetőjét, Pogácsás Imrénét, az Egyesített Napközi Otthonos Óvodák vezetőjét és Mislovics Andrea pedagógust, muzeológust, a Kulturális Bizottság tagját. A meséket két korcsoporti megoszlásban, névsor szerint mondjátok el. Mindig jelezni fogom, hogy ki, mikor következik. 3-4. évfolyam helyezettjei: I. Dalanics Anna és Erdei Ferenc; II. Bencze Donát és Pogácsás Alíz; III. Sóvári Fanni. Bayer Ferenc különdíját Tóth Alíz kapta. 5-6. évfolyamban: I. Dalanics Dorottya; II. Nagy Sára; III. Török Regina. Bayer Ferenc különdíját Bódi Enikő kapta. Gratulálunk minden résztvevőnek! Köszönjük a szülők és a pedagógusok felkészítő munkáját! Gergely Péterné Papp Valéria Margit gyermekkönyvtáros