|
„Reneszánsz év 2008”
2008.04.25. 16:11
Idén ünnepeljük Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulóját. Magyarországon. Mátyás már gyermekkorában apja révén fejedelemnek kijáró neveltetésben részesült. Korán megismerkedett a század új, humanista gondolataival. Az ifjú Mátyást, Vitéz János váradi püspök nevelte. A budai udvar fényűző, a kor szellemét tükröző kialakításában nyilván az is szerepet játszott, hogy Mátyást a szomszédos uralkodók lenézték. A korabeli írók viszont a század legnagyobb mecénásai között tartották számon. Budán virágzott a reneszánsz kultúra, itáliai művészek és tudósok álltak az udvar alkalmazásában. Saját történetírója Bonfini volt. Mátyás könyvtárában a Bibliotheca Corvinianaban az ókori szerzőktől a korabeli, humanista művekig számos alkotások megtalálhatók voltak. A vatikáni könyvtár után a Mátyás korvinái voltak a legnevezetesebbek, mind számukban mind tartalmukban. Mátyás felesége, Podjebrád Katalin gyermekszülésben meghalt. 1476-ban feleségül vette a nápolyi király leányát, Beatrixot, gyermekük azonban nem született. 1485-ben Bécset elfoglalta, s felvette az „Ausztria hercege” címet. Ekkor udvarát Bécsbe helyezte át. Német királlyá azonban nem választották. 1490-ben halt meg Bécsben, abban a tudatban, hogy törvénytelen fiát, Corvin Jánost emelik trónra. Mátyás a hatalom összpontosításának érdekében eltörölt minden adómentességet. Bevezette a füst és a rendkívüli hadiadót. Az innen származó bevételek lehetővé tették az állami zsoldossereg létrehozását is.
A reneszánsz fogalom, valamilyen formában újjászületés, nemzeti öntudatra ébredés. Mátyás alakjában a magyar történettudomány, kultúrtörténet és nem utolsó sorban a művészettörténet egy olyan uralkodónak a képét rajzolta fel, aki érzékeny volt korának legmodernebb törekvései iránt. Idegenből hívott első osztályú művészekkel, tudósokkal vette magát körül, Közép-Európában először alakította ki maga körül a reneszánsz udvart. Mi volt Mátyás nagyságának a titka? Korának egyik legnagyobb uralkodója volt, ezért minden oldalról lehetett dicsérni. Századok múlva is Mátyás valóban halhatatlan, hiszen még ma is közmondások, mesék, mondák születnek róla. Élt és él a nép között az emléke, mégpedig úgy, mint valami aranykornak a képviselője.
Reneszánsz Év - 2008 programjaként könyvtárunk Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából jelmezes népmese- és mondamondó versenyt hirdettünk, és rendeztünk a Mészáros Károly Városi Könyvtárban. A kistérségben meghirdetett versenyre Hajdúböszörmény, Hajdúnánás Hajdúdorog és Hajdúvid településekről 3 korcsoportban 64 versenyző vett részt. A nagyszámú érdeklődővel megrendezett program „fesztivállá” fejlődött. Köszönjük, hogy felhívásunkra a települések bekapcsolódtak. Köszönetünket szeretnénk kifejezni szponzorunknak, aki eltekintett neve közlésétől.
Rendezvényeink sorát „A reneszánsz korban éltem” című vetélkedővel folytattuk, melyen a 6-7. osztályos tanulók mérték össze tudásukat. A verseny anyagát az általunk elkészített anyag biztosította. A felkészülést segítette egy előkészítő, melyen felhívtuk a gyerekek figyelmét a legfontosabb információkra. A versenyt megelőzően minden csapat húzott egy Mátyás mesét, melyet a versenyen dramatizált formában adtak elő. A megmérettetés négy fordulóból állt, ahol kíváncsiak voltunk a gyerekek tárgyi tudására, kreativitására. Jó hangulatú sikeres vetélkedő volt.
Mátyás mese - és mondamondó verseny
Helyezettek: 1-2. osztályosok
I. Pogácsás Alíz, II. Papp Kata, III. Csiszár Nikolett,
IV. Erdei Ferenc, V. Daróczi Zoltán, VI. Sóvári Fanni,
VII. Kaskötő Dávid
3-4. osztályból a helyezettek
I. Borsó Sára, II. Farkas Zsombor
III. Horváth Anna, IV. Orbán Virág,
V. Torbik Dominika, VI: Török Regina,
Helyezettek: 5-6. osztályosok
I. Csillik Tamás, II. Szolnoki Sebestyén,
III. Papp Tünde
Mátyás vetélkedő
I. helyezettek:
Borbély Barbara, Orosz Viktória, Pogácsás Csilla
II. helyezettek:
Kiss Livia, Orosz Márta, Pesel Éva Andrásdi Zita, Bocz Mariann, Lakatos Petra
III. helyezettek:
Debreczeni Dániel, Kaskötő Miklós, Miterli Lúcia
|