Hon és népismeret mindenki számára fontos.  Egyrészt ismernünk kell a népünk  kulturális örökségét, jellemző sajátosságát,  nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Azonban egyéni életünkhöz nélkülözhetetlen az otthon, a lakóhely, a szülőföld, az a hely ismerete, ahol élünk. Mi könyvtárosok sűrűn tapasztaljuk, hogy az olvasók nem csekély hányada a jó értelemben vett tudás vágytól vezérelve fordul hozzánk: pld. a hely múltját, a helyi nevezetességeket, vagy híres emberek helyi kötődéseit, egy-egy iskola vagy más intézmény történetét kívánja megismerni. Minden magát közkönyvtárnak nevező, feladatának tekinti a településről szóló dokumentum gyűjtését, feltárását és ismertetését. Az igények differenciálódása tette lehetővé, hogy könyvtárunk is egyre aktívabb helyismereti tevékenységet folytasson. Sajátos kezdeményezés volt az a kutatómunka melyet a 90-es évek elején elkezdtem, amit a könyvtár névfelvétele, a helyi kiadványok megjelentetése követett. /Kerékgyártóné Balázs Éva: Mészáros Károly élete és munkássága, a Hajdúdorogi Füzetek/.  A mai nap rendkívülisége éppen abból fakad, hogy ez a kiadvány melyet ma itt átadunk Önöknek könyvtáros kollégám Jeles Erzsébet tollából fakad. A Hajdúdorogi Füzetek 8. kötete a Hajdudorogi Ujság 1910 években megjelent (1911. október 15-én először), híven tükrözi az akkori évek település történetét. Bevezetője eligazít bennünket a témaválasztás fontosságáról – mindenek előtt arról, hogy igen kevesen ismerik, ismerhetik a mai Hajdúdorogi Újság elődjének tekinthető pár évig megjelenő számait. (Fénymásolatban az eredeti újság számai a könyvtárunkban megtalálható). A munka 14 fejezetből áll. Rövid településtörténet; A nagy elődök: Görög Demeter és Mészáros Károly; A püspökség ügye: A magyar nyelvű liturgiáért folytatott harc; Hajdúdrog kulturális, oktatás helyzete; A város egészségügyi helyzete; Magyarország az 1910 években; A helyi és a hajdúnánási nyomda és nyomdászok;  A Hajdudorogi Ujság jellege; és az Összegzés zárja. Településtörténet a „… a sajtótörténeten keresztül. Az újságcikkek hűen bemutatják a kor társadalmát, politikai, gazdasági és kulturális életét egyaránt. Városunknak és az egész országnak nagyon nehéz időszaka volt az 1910-es esztendők: gazdasági nehézségek, járványok, világháborús hangulat, kormányváltások jellemezték ezt az időszakot. A sajtó saját eszközeivel igyekezett a település lakóit tájékoztatni a legfontosabb eseményekről, feladatokról. A szerkesztők igyekeztek felnyitni a város vezetőinek a szemét egy-egy égetően fontos problémára. Az újság munkatársai nem voltak ízig-vérig hajdúdorogiak, de mindent megtettek a kitűzött cél elérése érdekében. Igyekeztek átérezni a makacs, igazáért küzdő hajdúk sorsát Együtt örültek az elért eredményeknek, de nem hagyták magukra fájdalmaikkal sem. Tudásukkal, intelligenciájukkal támogatták a település fejlődését”.

„Településünknek és a magyar görög katolikusoknak fontos éve volt 1912: a pápa Őszentsége püspöki rangra emelte a hajdúdorogi templomot”

Szerkezetében, tartalmában igen értékes és jelentős munka, hiszen éppen a legnehezebb időszakban a háborús évek idején jelent meg. 

Köszönjük Debreceni Csaba Kulturális és Ifjúsági Bizottság elnökének a naphoz illő méltató gondolatokat, a Csattogó Citera Zenekar közreműködését.

Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik a Hajdúdorogi Füzetek köteteinek megjelenését támogatták.

Galamb Györgyné könyvtárigazgató